Filmtörténeti előadássorozat 2017
Vas megyében 2017-ben kilenc települést bevonva egy olyan komplex, többrészes filmvetítési sorozat valósult meg, amely négy filmtörténeti csomópontot kiemelve, a vetítéseket követő, filmes szakemberek által koordinált beszélgetés keretében adott betekintést a magyar filmtörténetbe. Az előadások témái folymatosan bővülnek.
1. ALKALOM – A magyar hangosfilm első évtizede (1931-1941)
A magyar hangosfilm-gyártás 1931. április 29-én kezdődött meg Budapesten, a Corvin filmgyár Gyarmat utcai telepén. Az első „igazi” hangosfilmet, A kék bálványt 1931. szeptember 25-én mutatták be Jávor Pál főszereplésével. Az igazi áttörést csak a második magyar hangosfilm, a magyar helyszínt és magyar karaktereket felvonultató Hyppolit, a lakáj hozta meg Kabos Gyula és Csortos Gyula feledhetetlen alakításával. A Hyppolit és az 1934-es Meseautó sikerét követően a vígjáték lett a kor meghatározó, exportképes iparcikke.
Választható film: Székely István: Hyppolit a lakáj – 1931 – (75’)
Gaál Béla: Meseautó – 1934 – (89’)
2. ALKALOM – A magyar filmművészet kezdeti korszaka
A negyvenes években Radványi Géza és Szőts István vitt új színt a magyar filmgyártásba. Szőts István, a korszak legkiválóbb rendezője Nyírő József regénye alapján forgatott Emberek a havason c. filmjét balladai hangvétele, szociális érzékenysége, kirobbanó drámaisága tették méltóvá a velencei biennálé nagydíjára.
A másik nemzetközi sikert Radványi Géza Valahol Európában (1947) c. filmje hozta, amely tematikájában, formai megoldásaiban is európai színvonalat jelentett. Ebben vitathatatlan érdeme volt a film írójának, a kiváló filmesztétának, Balázs Bélának is. E a két alkotással a film az iparból egy magasabb minőségi szintre lépett, megnyílt a magyar filmművészet korszaka.
Választható film: Radványi Géza: Valahol Európában – 1947 – (100’)
Szőts István: Emberek a havason – 1942 – (89’)
3. ALKALOM – A magyar animáció első aranykora
A hatvanas években valóságos animációs újhullám vette kezdetét. Az Iparművészeti Főiskolán speciális rajzfilmes képzés indult be, ahonnan új, tehetséges fiatalok kerültek a Macskássy-műhelybe, így többek között Nepp József, Dargay Attila, és Jankovics Marcell. Munkásságukkal megkezdődött a magyar animáció felnőtté válásának korszaka. Ez az időszak volt a magyar animációs művészet első aranykora.
Választható film: Magyar népmesék I. (Jankovics Marcell, Lisziák Elek) – 1977
– (13 x 7 perc)
Vízipók csodapók (Szabó Szabolcs, Haui József, Szombati Szabó Csaba) – 1974 – (72’)
4. ALKALOM – Irodalom és film kapcsolata
Az adaptációk stiláris jelenléte meghatározóvá válik a hetvenes évek új irányzataiban. Az irodalmi művek filmadaptációja értelmezésként maga is autonóm alkotás, s mint ilyen ő maga is igényli a megértést és az interpretációt, a vele való dialógust és vitát. Követheti pontosan az eredeti mű cselekményét, de el is hagyhat elemeket, illetve tudatosan el is térhet a műtől, azt interpretálva.
Választható film: Sándor Pál: Régi idők focija -1973 – (78’)
Ranódy László: Árvácska – 1976 – (85’)
1. ALKALOM – A magyar hangosfilm első évtizede (1931-1941)
A magyar hangosfilm-gyártás 1931. április 29-én kezdődött meg Budapesten, a Corvin filmgyár Gyarmat utcai telepén. Az első „igazi” hangosfilmet, A kék bálványt 1931. szeptember 25-én mutatták be Jávor Pál főszereplésével. Az igazi áttörést csak a második magyar hangosfilm, a magyar helyszínt és magyar karaktereket felvonultató Hyppolit, a lakáj hozta meg Kabos Gyula és Csortos Gyula feledhetetlen alakításával. A Hyppolit és az 1934-es Meseautó sikerét követően a vígjáték lett a kor meghatározó, exportképes iparcikke.
Választható film: Székely István: Hyppolit a lakáj – 1931 – (75’)
Gaál Béla: Meseautó – 1934 – (89’)
2. ALKALOM – A magyar filmművészet kezdeti korszaka
A negyvenes években Radványi Géza és Szőts István vitt új színt a magyar filmgyártásba. Szőts István, a korszak legkiválóbb rendezője Nyírő József regénye alapján forgatott Emberek a havason c. filmjét balladai hangvétele, szociális érzékenysége, kirobbanó drámaisága tették méltóvá a velencei biennálé nagydíjára.
A másik nemzetközi sikert Radványi Géza Valahol Európában (1947) c. filmje hozta, amely tematikájában, formai megoldásaiban is európai színvonalat jelentett. Ebben vitathatatlan érdeme volt a film írójának, a kiváló filmesztétának, Balázs Bélának is. E a két alkotással a film az iparból egy magasabb minőségi szintre lépett, megnyílt a magyar filmművészet korszaka.
Választható film: Radványi Géza: Valahol Európában – 1947 – (100’)
Szőts István: Emberek a havason – 1942 – (89’)
3. ALKALOM – A magyar animáció első aranykora
A hatvanas években valóságos animációs újhullám vette kezdetét. Az Iparművészeti Főiskolán speciális rajzfilmes képzés indult be, ahonnan új, tehetséges fiatalok kerültek a Macskássy-műhelybe, így többek között Nepp József, Dargay Attila, és Jankovics Marcell. Munkásságukkal megkezdődött a magyar animáció felnőtté válásának korszaka. Ez az időszak volt a magyar animációs művészet első aranykora.
Választható film: Magyar népmesék I. (Jankovics Marcell, Lisziák Elek) – 1977
– (13 x 7 perc)
Vízipók csodapók (Szabó Szabolcs, Haui József, Szombati Szabó Csaba) – 1974 – (72’)
4. ALKALOM – Irodalom és film kapcsolata
Az adaptációk stiláris jelenléte meghatározóvá válik a hetvenes évek új irányzataiban. Az irodalmi művek filmadaptációja értelmezésként maga is autonóm alkotás, s mint ilyen ő maga is igényli a megértést és az interpretációt, a vele való dialógust és vitát. Követheti pontosan az eredeti mű cselekményét, de el is hagyhat elemeket, illetve tudatosan el is térhet a műtől, azt interpretálva.
Választható film: Sándor Pál: Régi idők focija -1973 – (78’)
Ranódy László: Árvácska – 1976 – (85’)